Sántos nevét csak a törökök kiűzése utáni korszaktól kezdve említik az oklevelekben. Egy 1703 előtti időből való összeírás szerint puszta és Festetics Pál birtoka volt. 1715-ben 7 háztartást írtak benne össze és ekkor felerészben Festetics Pál, felerészben pedig gróf Esterházy József birtoka volt és 1733-tól az újabb korig a herceg Esterházy-féle hitbizományé volt. A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott. 1910-ben 531 lakosából 512 magyar, 16 német volt. Ebből 523 római katolikus, 5 református volt.

A falunak sokáig nem volt önálló temploma, csak egy téglából épült harangláb. Ehhez épült hozzá a ma is látható modern templom, amelyet 1998. augusztus 15-én áldottak meg. A település ugyanakkor Szent Vendel napján ünnepli a falu búcsúját.