irodaatkoine [dot] hu   +36/82 310-225  

KKaposkeresztúr

Kaposvártól keletre, Kaposhomok és Kiskeresztúr között fekvő település. Közigazgatási területének déli szélét érinti a 66-os főút is, de lakott területei attól messze északkeletre találhatók; központja csak a 61-es főútból Baténál délre kiágazó mellékúton érhető el. Bár nincs túl közel a Balaton déli partjához, a település mégis a Balatonboglári borvidék részét képezi.

A középkorban a pannonhalmi apátság birtoka volt. Nevét 1328-ban említették először az oklevelek, ekkor a zselicszentjakabi apát és a Dersfiak nyerték cserébe a pannonhalmi apáttól, 1364-ben azonban visszakerült a pannonhalmi apátság birtokába, miután Siegfried pannonhalmi apát 1358-ban azt állította, hogy még Szent István király adományozta azt az apátságnak. A középkorban Tolna vármegyéhez tartozott, és innen Szent Keresztről származott az 1463-as oklevélben szereplő Keresztúri Pál tolnavármegyei királyi ember is. Az 1660. évi pannonhalmi dézsmaváltságjegyzékben Csobánc várához tartozónak írták. Az 1700-1702. évekbeli összeírás szerint az egyik Keresztúr a Balogh család birtoka, a másik pedig Jankovics Istváné volt. 1776-ban azonban már az egész helység a gróf Niczky családé volt. A 19. század elején gróf Hugonnay Hugóé, akinek birtokai 1848 után Gyulai Gaal István kezére kerültek, majd az 1900-as évek elején özvegy. Kund Béláné Gyulai Gaal Irma volt itt a nagyobb birtokos.

A régi temető helyén állítólag egy kolostor állt, amely a vöröskeresztes barátoké volt.

A falu temploma 1911-ben épült, neoromán stílusban. A templom titulusa Magyarok Nagyasszonya (okt. 8.). A szentély apszisának közepén levő csodálatos színes üvegablak Szűz Máriát ábrázolja a kisded Jézussal, amint Szent István felajánlja nekik az országot. 1984-re kialakították a templom megújult liturgikus terét. 2002-ig a tetőcserét, a belső festést és a templomkerítés ujjáépítését végezték el.

E-mail

irodaatkoine [pont] hu