A legrégebbi irat Batéról a 14. századból maradt fenn, az oklevelek tanúsága szerint akkoriban Batejnek hívták. A község környékén már az időszámításunk előtt is éltek emberek, amit a falu közelében talált neolit kori csiszolt kőeszközök és fémkarikák bizonyítanak. A tárgyakat a Nemzeti Múzeumban őrzik.

Baté a 16. században Bati, majd háromszáz évvel később Bathé néven szerepelt. 1343-ban a Dersfi család, majd 1452-től az Esterházy család és a Festetics család birtokában volt, 1733-tól a második világháború végéig a Gyulai-Gaál család volt a terület birtokosa. A török uralom alatt csaknem teljesen elpusztult a falu, 1686-ban mindössze öt család élt itt. Jelentős helytörténeti eseményként tartják számon a krónikák az 1848-as esztendőt, amikor a jobbágyok önkényesen földet foglaltak az uraságtól, amelyet ő később az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után visszavett.

A településnek, amelynek első iskoláját 1768-ban létesítette a római katolikus egyház, a 19. században használt pecsétjén az S. A. monogram látható. A múlt század első évtizedeiben több mint hatszázan laktak itt, ebben az időben már vasútállomása, postája, telefonja volt Baténak. 1990-ben 804 fő, 2006-ban pedig már csaknem 900 fő volt a településen élők száma.

Barokk templomát 1741-ben (más források szerint 1796-ban) Gyulai-Gaál Kristóf építtette. A templom búcsúja Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepe (dec. 8.). 1980-ban elkészült a megújult liturgikus tér, 1986-ban pedig a harangvillamosítás. 1991-93 között a belső festés és a külső felújítás munkálatai fejeződtek be. 1999-ben gázfűtést kapott a templom, 2001-ben új elektromos orgonát vásároltak.