A veszprémi püspökség római levéltárában a településről a XIV. századból vannak hiteles adatok. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben jelenik meg először Homok, mint adózó település.  A hódoltság alatt a vallási összetétel teljesen megváltozik. Az eddig katolikus falvak protestánssá válnak. A felmérésekből Keresztúr, Homok és Baté kimarad, ez azt jelenti, hogy a települések lakossága megmarad a katolikus hiten. A XVIII. században német telepesek költöztek a faluba. Kaposhomok község 1807-ben a piaristák fennhatósága alá került, ezért a falu címerében ma is megtalálható a szerzetesrend címere. 1946-ban, a világháborút követően a német lakosság egy részét kitelepítették és helyükre felvidéki magyar családok költöztek.

A falu első temploma egy fatemplom volt, amelyet 1788-ban építettek. A falu közepén található mai kőtemplom a XIX. században épült, amelyet 1992-ben újítottak fel. A templom Szent Vendel tiszteletére épült, melynek búcsúja október 20-án van.