A molekuláris elektronika egy feltörekvő ágának kutatói arra törekednek, hogy egyelten molekulából állítsanak elő egyszerű logikai áramköröket. Ez túllép a nanoelektronika hagyományos célkitűzésein, melyek nanoméretű tranzisztorok létrehozására irányulnak, hogy aztán azokból egy magasabb, „anyagi” szinten építsenek összetettebb komponenseket.
A számítógépek „agyát” jelentő processzorok alapvető építőelemei a tranzisztorok. Ezek a parányi, 100 nanométer nagyságú félvezető eszközök két állapot fölvételére képesek, így alkalmasak a számítástechnika legkisebb információs egységeinek, a bitek reprezentálására. Az eszközök milliárdos nagyságrendben fordulnak elő egy processzoron, melyen különböző típusú áramköröket lehet belőlük építeni. Ilyenek például az egyszerű logikai műveletek elvégzésére szolgáló, alig néhány tranzisztorból álló ún. „logikai kapuk”.
Egy európai kutatócsoportnak sikerült mindössze harminc atomból olyan logikai kaput építenie, amely tizennégy tranzisztor feladatát látja el. A Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ anyagtudományi részlege (CNRS-CEMES) által koordinált nemzetközi csoport kutatói azt is vizsgálják, hogy atomi léptékű technológiákkal milyen összetettebb molekuláris áramköröket lehet építeni és azokat hogyan lehet összekapcsolni. A „monomolekuláris elektronika” egy további alkalmazási terepe a robotika: a csoportot vezető Christian Joachim és társai egyetlen molekulából fölépülő apró gépek, például járművek építésével is végeztek kísérleteket.
Az EU 6. Kutatási keretprogramja (FP6) IST prioritása keretében támogatott Pico-Inside konzorciumban tizenöt ipari és akadémiai partner vesz részt különböző európai országokból, köztük az IBM zürichi kutatólaboratóriuma és a Fujitsu Systems Europe Ltd. (Franciaország).
|
