A közösségi linkmegosztást a szemantikus web technológiájával ötvözi a twine.com webes szolgáltatás, melyet a San Franciscó-i Radar Networks cég október végén mutatott be.
A szemantikus keresőtechnológiák lehetővé teszik, hogy a számítógépek értsék a weboldalak tatalmát, és magas szinten rendszerezni tudják a belőlük kinyert információkat, szemben a jelenlegi, az egyes szavak jelentését és szövegkörnyezetét figyelmen kívül hagyó, gyakorlatilag teljesen vak keresési módszerekkel. A „web 3.0”-ként is emlegetett szemantikus web egyes szakértők szerint az internet következő nagy forradalmát jelentheti, de egyelőre szinte egy kézen meg lehet számolni azokat az online szolgáltatásokat, melyek kiaknázzák a technológiát.
Automatikus gépi szószedet
A Twine első látásra úgy működik, mint egy átlagos közösségi linkmegosztó szájt. A felhasználónak regisztrálnia kell magát, majd a saját Twine-oldalán különböző témakörökben weboldalak linkjeit gyűjtheti össze, annotációkkal láthatja el azokat és megoszthatja őket a többi felhasználóval, mint ahogy ő is hozzáférhet mások linkgyűjteményeihez. A szolgáltatás abban haladja meg a hagyományos közösségi linkmegosztó rendszereket, hogy az általunk megadott weboldalak tartalmát a Radar Networks egy természetes nyelvfeldolgozó rendszerrel elemzi és név-, illetve tárgymutatót készít róluk, mely a szövegben szereplő személy-, földrajzi- és intézményneveket, valamint kulcskifjezéseket tartalmazza.
A gépi szószedet tételei egyben kapcsolódási pontokat is nyújtanak további, a saját magunk és mások által korábban föltöltött linkekhez és fájlokhz. Egy gépi tanulási algoritmus arról is gondoskodik, hogy a rendszer a szokásaink alapján minél többet megtudjon rólunk és a webes tartalmak elemzését, majd a belső hivatkozások hálójának kiépítését is egyéni érdeklődésünkhöz szabja. Mivel ezek a szemantikus és mesterségesintelligencia-technológiák még nem terjedtek el széles körben az interneten, számos felhasználónak vélhetően nem is lesz feltűnő, hogy ezek a funkciók is részét képzik a twine.com weboldalnak – figyelmeztet a Technology Review egy cikkében.
Nem csak linkek, fájlok is
Az archiválni és megosztani kívánt linkeket a webböngészőnk „Kedvencek” menüjébe fölvett ún. „bookmarklet” segítségével, vagy emailben keresztül adhatjuk hozzá a Twine-os profilunkhoz, de ugyanide teljes dokumentumokat is föltölthetünk, melyek szintén a fent elemzett tartalomelemző procedúrán esnek majd keresztül.
A szolgáltatás béta-tesztelési időszakában, az október 21-i nyilvánosságra lépésig a twine.com-nak több mint 50 000 látogatója volt, akik mintegy 20 000 témakörben osztottak meg egymással tartalmakat. A 100 vezető téma közül a legnépszerűbb az interneten található „cool” dolgoknak van szentelve, ami itt leginkább érdekességeket jelent, a Philips által fejlesztett elektronikus tetoválás YouTube-linkjétől egy zebrahal-embrió sejtszinten „digitalizált” megjelenítéséről értekező tudományos dolgozatig. Az első tíz közt olyan, túlnyomóan üzleti, illetve tudományos-technológiai témák szerepelnek, mint a brandépítés, a globális pénzügyi és gazdasági krízis, a szemantikus web vagy a klímaváltozás. A rendszer használata azonban akkor válik izgalmassá, amikor az egyes linkekhez vagy fájlokhoz tartozó, automatikusan generált leírócímkék számunkra fontos összefüggésekre mutatnak rá.
Természetes nyelvi keresés az interneten
A Twine az egyik első próbálkozás a szemantikus web kereskedelmi kiaknázására. A technológiai szektor pozitív várakozásait tükrözi, hogy a Microsoft az idén fölvásárolta a szintén természetes nyelvfelismerést alkalmazó Powerset szemantikus keresőoldalt fejlesztőitől. A szintén San Franciscó-i fejlesztőműhely keresőjével nem izolált kulcsszavakra kereshessünk rá, hanem a keresés a szó mögötti koncepcióra is kiterjed és ha egy összetett szókapcsolatot adunk meg, akkor az egyes kifejezéseket egymás kontextusában értelmezi.
Kérdésünket akár összefüggő mondat formájában is föltehetjük, és ha kellően egyértelműen fogalmaztunk, meglepően pontos és célzott választ kapunk. A próba kedvéért a Koine szerzője is beírta: „Honnan – értsd: melyik városból – vitorlázott ki Robinson Crusoe?” („Where did Robinson Crusoe set sail from?”) és az első találatban ott szerepelt a válasz kiemelve egy, az interneten felellhető szövegből származó kerek mondat formájában: „Crusoe Angliát 1651 szeptemberében hagyja el, amikor is Hull városának Queens Dock kikötőjéből útnak indul szülei kívánsága ellenére, akik jobb szerették volna, ha otthon maradna és üzletember válik belőle.” A hagyományos internetes keresők ilyen pecizitásra nem voltak képesek: az egyik legnépszerűbb keresőrendszer első tíz találata közt egyáltalán föl sem merül az észak-angol város neve. (A Technology Review és az InternetNews nyomán)
B.Á.
|
