A világgazdasági válság hatására tavaly csökkent a mezőgazdasági világkereskedelem, az előző évek növekedése után. Az EU és az Amerikai Egyesült Államok továbbra is a világ vezető agrárexportőrei, míg a legnagyobb importőr az unió, melyet a tengerentúli versenytársa követ – derül ki egy jelentésből, melyet júniusban mutatott be az Európai Bizottság.
Az uniós szerv mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgatósága által készített elemzés az uniós mezőgazdaság teljesítményét vizsgálja a globális piacon a 2007 és 2009 közti időszakban. Az unió agrárexportjának kétharmadát a késztermékek tették ki az időszakban, melyek közt a legnagyobb részt a bor képviselte. Az unió fő importcikkei az ágazaton belül a szójababliszt, a kávé, a szójabab, a banán és a kakaóbab voltak. Ezeknek a cikkeknek nagy része mindössze néhány kulcsbeszállítótól származott.
Habár a kutatás összefoglalója szerint a világgazdasági válság viszonylag kis hatást gyakorolt az agrárkereskedelemre, annak értéke 2009-ben 13 százalékkal, az üzletkötések száma pedig három százalékkal csökkent. Tavaly mind a behozatal, mind a kivitel területén negatív előjelűvé változott az előző években regisztrált növekedés. Az exportpiacon leginkább a késztermékek iránt fogyatkozott meg a kereslet.
Az EU eladásai csökkentek vezető exportpiacain, melyeket többnyire a fejlett országok adják. Az Egyesült Államokba irányuló export már egymást követően második alkalommal esett vissza több mint nyolc százalékkal, míg Oroszországban húsz százalék fölötti volt a gyengülés. Ugyanakkor Kínában, melyet nem érintett olyan érzékenyen a válság, mint a fejlett gazdaságokat, az EU exportja több mint húsz százalékkal nőtt.
Az unió mezőgazdasági importja erősebben, értékében 13 százalékkal, az üzletkötések számát tekintve pedig kilenc százalékkal esett vissza ugyanebben az időszakban. A legerősebb csökkenés a kész- és félkész termékek piacán figyelhető meg: a kiesett forgalom felét a kukorica, a szójabab, a növényi olajak és az olajpogácsa tették ki. Mivel ezek a termékek nagyobb részét képviselik az importunknak, mint az exportunknak, az előbbit erősebben megterhelte az árak emelkedése. A legnagyobb mértékben az Egyesült Államok (24 százalék) és Argentína (29 százalék) európai bevételeit vetette vissza az erőtlen piac.
Mindemellett az EU továbbra is a legnagyobb fölvásárlója maradt a harmadik világ agrártermékeinek. 2007 és 2009 közt mezőgazdasági importunk hetven százaléka származott a fejlődő országokból, melynek értéke 83 milliárd dollár. Ez több mint Ausztrália, az Egyesült Államok, Japán és Új-Zéland harmadik világból származó agrárimportjai együttesen. Mivel az EU-ban a behozatal gyorsabban esett vissza, mint a kivitel, az unió agrárkereskedelmi deficitje tavaly (2,5 milliárd euró) nem érte el az egy évvel korábbi, rekordnagyságú értéket (hétmilliárd euró).
Az Egyesült Államok agrárexportjai 2009-ben 14 százalékkal csökkentek. Ugyanakkor, mivel az országba a mezőgazdasági export épp rekordszinten állt a válság kezdetekor, annak szintje még a visszaesés után is magasabb maradt a 2007-es állapotnál. Az import itt is kisebb mértékben, tíz százalékkal csökkent, a 2008-as 36 milliárd dolláros kereskedelmi többlet 2009-ben kilencmilliárddal lett kevesebb. Brazíliában az export 2009-ben mindössze hat százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél, és a keresletkiesés elsősorban a késztermékeket, különösen a marhahúst és a szárnyashúst érintették.
A vezető importőrök közül néhányan gyors visszaesést tapasztaltak. Oroszország importjai 17 százalékot zuhantak, amit részben az igények beszűkülésének tulajdonítható, részben pedig a kereskedelemi szabályozásában bekövetkezett szigorításoknak. Kínában az importok értéke 11 százalékkal szorult vissza, ám ennek ellenére 2009-ben sem állt meg az EU piaci terjeszkedése a távol-keleti országban: tavaly húsz százalékkal nőttek az unió Kínába irányuló exportjai.
(Az Európai Bizottság közleménye nyomán)
|
