Az áramló vízből, a levegőből és a hulladékhőből újszerű módon nyer ki energiát az a négy új energiatechnológia, amelyeket július 8-án mutattak be fejlesztőik, Haberland Jenő és Horváth István a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központban.
Horváth István, Haberland Jenő, Dr. Záray Gyula
Klikk a képre
Az „Innováció a Dunán és a Duna mentén” című projektbemutatót Hoffmann Pál, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány innovációs menedzsere és Dr. Záray Gyula, a Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program ÖkoPólusnának vezetője nyitotta meg. A négy fejlesztést Haberland Jenő okleveles gépészmérnök, a Zéró Energia Ház Kft. ügyvezető igazgatója mutatta be, míg az üzleti lehetőségeket Horváth István értékesítési vezető vázolta föl.
Haberland Jenő ismertette, hogy a vállalkozás célja a nulla energiakibocsátású otthon megvalósítása, ami maga után vonja a fosszilis energiahordozók használatának kiiktatását, és több alternatív energiaforrás kombinált használatát. Hangsúlyozta, hogy a hagyományosan alkalmazott megújuló energiaforrások, például a geotermikus energia helyett a társaság alternatív megoldásokkal kísérletezik. Több közülük ugyanarra az áramlástani jelenégre, az ún. önszervező örvényáramlásra épül. A fejlesztők partnereikkel négy technológián dolgoznak, amelyek kísérleti modellek stádiumában tartanak.
Az első bemutatott eszköz egy hőcserélő, melynek átvételi ellenállását sikerült lecsökkenteni egy speciális felszínkiképzéssel, mely során egy sík felszínbe „negatív lencséket” martak, hasonlóan a golflabdák felszínéhez. Ez a kiképzés ugyanazt a fizikai törvényszerűséget aknázza ki, amely többek közt forgószelek kialakulását is előidézi. A berendezés hatásfoka 30 százalékkal nagyobb a jelenleg alkalmazott hőcserélőknél, miközben a mérete azok egyharmada.
A fejlesztésre 30 millió forintot nyert el a kft. az INNOCSEKK programon. Ennek az összegnek eddig 12 százalékát folyósították számukra, a maradék 88 százalék 2011 végén esedékes. A prototípus kifejlesztésének tőkeigénye 50 millió forint és a becsült megtérülési idő két év.
Ugyancsak a forgószelek elvére épül a „tornádó erőmű”, amely egy vízszintesen forgó levegőturbina segítségével mesterséges tornádót generál egy függőleges, kéményszerű térben. Az alul elhelyezkedő, mesterséges légárammal elindított turbinalapátok kívülről levegőt irányítanak az üreges részébe, ahol a szívóhatás fölgyorsítja a légmozgást.
Az ügyvezető szerint a generátor hatékonyabban működik, mint a hagyományos szélturbinák, és időben is kiegyenlítettebben (8200 óra/év) áll rendelkezésre azoknál (2000 óra/év). Ahhoz, hogy megépüljön a prototípus, a fejlesztőknek 180 millió forint tőkére van szüksége, s a megtérülési idő öt-tíz év.
A harmadik fejlesztés, az ún. hőmágnes-motor folyadék-hőenergiát tud villamosenergiává alakítani. Elsősorban termálvíz-felhasználók, és olyan ipari létesítmények, például hőerőművek számára jelenthet megtakarítási lehetőséget az eszköz, amelyek működése sok hulladékhő keletkezésével jár. A protoípus előállításának tőkeigénye 60 millió forint, a megtérülés ideje három évre tehető.
Az ún. „mobil vízgép” egy olyan vízalatti eszköz, amely a természetes vízáramlást anélkül alakítja elektromos energiává, hogy ehhez föl kellene duzzasztani a folyók vizét. Az előadás során bemutatott modell alapterülete hússzor harminc méter, a magassága pedig három méter, és egyszerre összesen 1800 köbméter víz folyik rajta keresztül. A generátor, melynek egy kísérleti modelljét már kipróbálták a Dunában, minden olyan folyóvízben alkalmazható, amelynek a sebessége eléri a másodpercenkénti 0,6 métert.
Az eszközt különböző méretekben is meg lehet majd építeni, a felhasználói igényeknek és helyszíni adottságoknak megfelelően. A „vízgép” teljesítménye a paraméterek függvényében 30 és 150 kilowatt között mozog, és az öt-hét éves megtérülési idő után 15-20 éven keresztül lényegében ingyen szolgáltatja az energiát. A prototípus kifejlesztésének tőkeigénye 180 millió forint.
Horváth István a technológiák SWOT-analízisében a pozitívumok közt említette, hogy mind a hazai, mint az uniós szakpolitika kedvező feltételeket biztosít a megújulóenergia-termeléshez. Ugyanakkor a másik oldalon fölmerül annak a kockázata, hogy ha tömegesen elterjed a megújuló energia, a kormány magas adókat szab majd ki rá. Ezért a szakember a szakma közös érdekképviseletének szükségét hangsúlyozta.
|